Az érzelmi intelligenciáról

 

Az érzelmi intelligenciánk arra vonatkozó képességünk, hogy felismerjük és megértsük saját érzelmeinket, azonosítani tudjuk, mit üzennek nekünk és megértsük, milyen hatással vannak másokra körülöttünk. Ezzel párhuzamosan segít mások jelzéseinek érzékelésében is, annak megértése által, hogy hogyan éreznek a környezetünkben lévők, hogy ezáltal sokkal eredményesebben kezelhessük a társas kapcsolatainkat.

 

Daniel Goleman amerikai pszichológus Érzelmi intelligencia című könyvében (1995) publikálta 5 komponensből álló rendszerét az érzelmi intelligencia leírására:

 

1.Éntudatosság- megérteni és megfelelően értelmezni a saját érzelmeinket. Őszintén szembenézni saját magunkkal úgy, hogy tisztában vagyunk az erőségeinkkel éppúgy, mint a gyengeségeinkkel.

  1. Önszabályozás- képesnek lenni a saját érzelmeink szabályozására, irányítására. Az önszabályozásra képes ember nem engedi, hogy eluralkodjanak rajta negatív érzelmei, átgondoltan cselekszik és nem hoz impulzív döntéseket, képes nemet mondani a számára kellemetlen, kényelmetlen helyzetekre.
  2. Motiváció- a magas érzelmi intelligenciájú emberek általában magasan motiváltak. Képesek feladni illékony azonnali sikereket hosszú távú eredmények eléréséért. Ezek az emberek hatékonyan végzik feladataikat és szeretik a kihívásokat.
  3. Empátia- Az empátia a körülöttünk lévő emberek igényeinek, szükségleteinek, érzelmeinek és nézőpontjának felismerését és megértését jelenti. Az empatikus emberek általában kitűnően kezelik a társas kapcsolataikat, értő módon meghallgatják a másikat és nyíltan, őszintén tudnak kapcsolódni a környezetükben lévő emberekhez.
  4. Társas készségek- A jó társas készségekkel rendelkező emberek jó csapatjátékosok, könnyű velük kapcsolatot kialakítani és fenntartani. Ezek az emberek az önös érdekeiket képesek alárendelni mások segítése érdekében. Jól kezelik a vitákat nézeteltéréseket és kitűnően kommunikálnak.

 

 

Szociális és Érzelmi Tanulás (SEL)

 

A Szociális és Érzelmi Tanulás (SEL) a CASEL (Collaborative for Academic, Social and Emotional Learning- Az Akadémiai, Szociális és Érzelmi Tanulásért Együttműködés) definiciója alapján “az a folyamat melynek során a gyerekek és a felnőttek elsajátítják és hatkonyan alkalmazzák a az érzelmek hatékony megértéséhez és kezeléséhez szükséges tudást, hozzáálllást és képességeket annak érdekében hogy pozitív célokat tűzzenek ki és érjenek el, empátiával forduljanak mások felé, pozitív kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn másokkal és felelősségteljes döntéseket hozzanak.”

A gyakran osztálytermi keretek között folyó, szociális és érzelmi fejlesztés felkészíti a jövő munkavállalóit a sikerre, míg a pedagógusok úgy találják, hogy közben javul iskolai morál, és egyértelműen javul a diákok akadémiai előmenetele is. A szociális és érzelmi fejlesztés  osztályteremben érezhető azonnali, pozitív hatáson túl a szociális és érzelmi fejlesztés hatására javul a diákok problémamegoldó képessége, kommunikációja és képesek lesznek saját és társaik érzelmeinek feltérképezésére, értelmezésére és kezelésére.

Kiterjedt kutatási eredmények bizonyítják, hogy pozitív korreláció áll fenn a szociális és érzelmi tanulás során elsajátított képességek és a pozitív viselkedés, az akadémiai eredmények és az eredményesebb döntések között a mindennapi életben. Az OECD által 2015-ben publikált A Szociális és Érzelmi Képességek Ereje (The Power of Social and Emotional) kilenc ország elemzést emel ki, melyek alapján egyértelműsíthető, hogy egyes képesség csoportok kultúráktól függetlenül kiemelkedően fontosak, ilyenek többek között a önbecsülés, önérvényesítés, társas hajlam. Ezek a képességek hatással vannak többek között olyan kimenetekre, mint a továbbtanulás, munkavállalás sikere, egészség és állampolgári részvétel.

A jövő munkavállalóinak felkészítése

A munkavállalók újabb generációi számára a következő szociális és érzelmi készségek és képességek fejlesztése (SEL) elengedhetetlenül fontos lesz a munkaerőpiacon való sikeres helytállás érdekében:

 

  • Empátia
  • Hirtelen, impulzív érzelmek kontrollálása
  • Érzelmek helyes felismerése és értelmezése
  • Hatékony kommunikáció
  • Asszertivitás
  • Hatékony problémamegoldás